Miért van szükség a szennyvíztisztításra?
Az emberek cselekedeteinek következtében a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológia tulajdonságai sérülhetnek, melyet vízszennyezésnek nevezünk. A vízbe olyan lebegő, mérgező, fertőző és sugárzó anyagok kerülhetnek, melyek miatt a víz emberi használatra semmilyen módon nem alkalmas.
A víz a felhasználása során szennyvízzé válhat, amelyet a keletkezése és a szennyezőanyag-tartalom szerint két nagy csoportra osztunk:
1. Kommunális szennyvíz: amelyben a mosóvíz, fürdővíz, ételmaradék, széklet, vizelet, stb. található.
Fő jellemzője a nagy mennyiségű szervesanyag-tartalom, és a nagy tömegű mikroorganizmus.
Ez a szennyvíz két okból veszélyes:
a., A szerves anyagok bomlása során lecsökken a víz oldott oxigén tartalma.
b., A mikroorganizmusok közvetlen fertőzési veszélyt jelentenek a környezetre.
2. Ipari és mezőgazdasági szennyvíz: amely összetétele üzemenként változhat. A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység.
A szennyvíztisztításuk az adott üzemnek megfelelően speciális feladat.
Mi a szennyvíztisztítás feladata?
A szennyvíztisztítás feladata, a szennyező anyagok olyan mértékű eltávolítása, hogy a vízben maradó szennyezéseket a befogadó természetes víz öntisztító ereje képes legyen lebontani és a vízhasználat lehetősége se csökkenjen. A szennyvíz tisztítási módja nagymértékben függ a szennyvíz jellegétől. Legegyszerűbb a helyzet, ha a szennyvízből csak a lebegő szennyezést kell eltávolítani, mert ilyenkor ülepítésen, esetleg szűrésen kívül más tisztítási műveletre nincs szükség.
A kommunális szennyvizek tisztítása
A települési szennyvizek hagyományos tisztítása a nem oldott szennyezők mechanikus elválasztásából, ill. az oldott, vagy finoman elosztott szennyezők, mikroorganizmusok által lebontható szerves anyagok lebontásából áll. A csatornahálózatból a szennyvíz a tisztítótelep mechanikai tisztítási fokozatába kerül, amelyben először a rácsszemetet és a homokot fogják ki.
A homokfogó a nehéz, szemcsés ülepedő anyagokat választja le. Az adott áramlási sebesség mellett azonban a könnyebb szerves pelyheket tovább engedi. A szennyvíz következő állomása az olaj- és zsírfogó. Ebben a berendezésben a (kisebb sűrűségük következtében) felülúszó anyagokat választják el a szennyvíztől.
Ezután a szennyvíz nagy ülepítő medencékbe kerül, melyekben körülbelül két órát tartózkodik. Az előülepítés időtartalma alatt a nem oldott, ülepíthető lebegőanyagok (iszapként) a műtárgyak fenekén ülepednek ki. A kiülepedett iszapot iszaptárolóba kotorják.
Ipari szennyvizek tisztítása
A speciális szennyvizek tisztítására számos eljárást dolgoztak ki, a szennyvíz jellegétől függően: extrakció, oxidáció, adszorpció, bepárlás, kristályosítás, a szennyező anyagok kicsapása. A legkorszerűbb eljárások mikroorganizmusok tevékenységén alapulnak.
Milyen szennyvíztisztító technológiák vannak?
A biológiai tisztítás
A leggyakrabban alkalmazott technológia a csepegtetőtestes és az eleveniszapos eljárás. A mikroorganizmusokat tartalmazó iszappelyhek ezután az utóülepítő medencékben ülepednek ki. Ezt a biológiai iszapot (recirkulációs iszap) a levegőztető medencébe szivattyúzzák vissza. A növekvő eleveniszap-tömeg egy részét fölös iszapként az előülepítő medencébe juttatják, ahonnan a „mechanikai" iszappal együtt a rothasztó tornyokba szállítják.
Meghatározott baktériumfajok (többek között metánbaktériumok) segítségével a nyers iszapot kirothasztják. Ehhez hőenergia (célszerű rothasztó fűtés) szükséges. A folyamat a rothadó képes eleveniszapot stabilizálja, elhelyezhetővé alakítja, (kénhidrogén, rövid szénláncú telítetlen szerves savak, stb.), nő a víz zavarossága, szerves anyag tartalma, esetleg lebegőanyag koncentrációja.
Membrán technológiák
A membrán technológiákat a szennyvízkezelésben a 20. század második felétől alkalmazzák, a technológiák folyamatosan fejlődnek, a membránok ára csökken, így költség-hatékonyságuk javul, terjedésük napjainkban is bővül.
Az MBR (membrán reaktor) gyakorlatilag a bioreaktor, és a membránszűrés kombinációjával kialakított, folyamatosan üzemeltethető rendszer. A membrán feladata itt a lebegőanyag visszatartása, ami döntőrészt mikroorganizmusokból áll, melyek mérettartománya a 0,1-1 μm közé tartozik. Így a fázisszétválasztásra a mikro- és az ultraszűrés is alkalmas, nem szükséges finomabb pórusméret.
A szennyvíztisztításban az MBR alkalmazásával a biomasszának a vizes fázistól történő szeparációja valósítható meg, azaz gyakorlatilag az utóülepítő váltható ki. Az így összeállított rendszerek lényegesen kisebb helyen is elférnek, így jól alkalmazhatók például mobil (konténeres) szennyvíztisztítókban is.
Kérjen műszaki tanácsot, tegye fel a szennyvíztisztítással kapcsolatos kérdéseit közvetlenül műszaki vezető környezetmérnök kollégánknak az alábbi elérhetőségek akármelyikén:
Holczbauer Ákos
műszaki vezető, környezetmérnök